Kelkáposzta fasirt, tejfölös rizzsel

Nagyon finom  ebédünk volt. Húsmentes, ám ennek ellenére a férjem azt mondta, csináljak ilyet sűrűbben, mert ez bizony neki nagyon jól esett. Tényleg szeretjük ezt a kelkáposzta fasírtot, de mégis gyakran elfelejtem, vagyis ritkán jut eszembe, hogy ezt készítsem. Több féle hús nélküli fasírtot szoktam készíteni. A másik kedvenceim a cukkíni fasírt és a zöldbab fasírt. Könnyűek, mégis laktató, igazi csemege mind. Ezenkívül zsiradék mentes is, hiszen nem olajban sül, hanem tepsiben 🙂
Kelkáposzta fasírt, tejfölös rizzsel:
Tejfölös rizs:
Kezdjük talán a rizzsel, ami nem egy bonyolult dolog, de nem is egy ízorgia. Kellemes ízű, főtt rizs némi tejföllel megturbózva, ami így sokkal lágyabb lesz de nem tapad össze.
Olajat hevítek erre ráöntök egy bögre rizst, megpirítom, majd felöntöm két bögre forró vízzel, sózom. Addig főzöm amíg be nem szívja a levét majd hozzáadok, 2-3 evőkanál tejfölt, jól elkeverem, majd lefedem fedővel.
Kelkáposzta fasírt:
1 nagy fej kelkáposzta
1 nagyobb fej hagyma, apróra vágva olajon megdinsztelve
só, bors, őrölt kömény, majoranna,
30-40 dkg apró kockára vágott párizsi
5-6 szelet kenyér
2 tojás
morzsa
A káposztát felszeletelem, majd megfőzöm, köményes ételízesítős, majorannás vízben.
Egy serpenyőben megdinsztelem az apróra vágott hagymát. 
Előveszek egy nagy tálat. Beleteszem a tojásokat, a fűszereket, esetleg elbír egy kevés fokhagymát is. Beáztatom a kenyeret, majd kinyomkodom a vizet belőle és azt is beleteszem. Hozzáöntöm a hagymát az olajjal együtt. A káposztát leszűröm, kicsit állni hagyom hadd hűljön. Majd hozzáadom a többihez. Feldarabolom a felvágottat, majd azt is hozzáadom. Ezután, jól összegyúrom az egészet. Ha ígényli, teszek hozzá morzsát (prézli) hogy jobban összefogja. Ki gombócolom, kiolajozott tepsire teszem. Kb 20 percig sütöm. Tipp: Én szoktam alájuk kevés morzsát szórni, így tuti nem ragad le. De csak mindig a fasírtok alá, nem az egész tepsire.
Ha megsültek, lehet is falatozni. Ebből az adagból nagyságtól függően 30-35 db fasírt lesz.
Tovább a blogra »